Film Idézetek

A korunknak megfelelően kell cselekednünk. És tudjátok, miért mondják ezt nekünk? Mert azok, akik ezt mondják, félnek a fiatalság okozta vadságtól. És a mi varázsunk miatt szégyellik magukat és szomorúak, mert ők bizonyos dolgokat hagytak elsorvadni magukban. ( Tuti Gimi )

Az emberek azért pityeregnek a moziban, mert abban a sötét teremben megérintik a varázslatok arany medencéjét, habár csak rövid ideig. Aztán kijönnek és újra szembesülnek a való világgal, amitől kissé szomorú lesz a szívük, de nem tudják az okát, miért. ( Tuti Gimi )

Mindenkiben van valami jó, ha adsz neki egy esélyt. Az emberek néha csalódást okoznak, néha meglepnek. Addig nem ismered meg őket, amíg nem a szívükre figyelsz. ( Tuti Gimi )

Amikor egy dal felidéz egy emléket, amikor a porszemek a napfény felé szállnak, akkor az elvonja a figyelmed. Amikor hallod, hogy a távolban elhalad egy vonat a síneken, azon tűnődsz, vajon hová tarthat... Van, amikor nem számít, ki vagy és hol vagy. Egy apró pillanatra belépsz a mágia világába. Én ebben hiszek. (Tuti gimi )

Kimondtad?! Szeretlek. Nem akarok nélküled élni. Megváltoztattad az életem. Kimondtad? Tervezd el! Legyen célod, haladj afelé, de olykor olykor nézz körül, és szippantsd be. Mert most vagy itt... és holnapra semmivé válhat. ( Grace Klinika )

Nem is életben maradni, hanem embernek maradni a fontos. ( 1984 )

Sem a múlt, sem a jelen, sem pedig a jövendőbeli idő nem önmagában lévő... a valóság az ember agyában van. ( 1984 )

A félelem nélküli ember a reményt sem ismeri. ( Daredevil, a fenegyerek )

Mindig próbáltam megszabadulni a felelősségtől, mert az olyan bajos. Ezért szúrtam el annyi mindent.
( Naruto )

A bosszú sohasem tisztás. A bosszú erdő, könnyű eltévedni benne. Könnyű elfelejteni, honnan jöttél.
( Kill Bill )

A könyveket szeretni...

Országok rongya! könyvtár a neved,
De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e
A könyvek által a világ elébb?
  Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban

Szoba könyv nélkül olyan, mit test lélek nélkül.
Cicero
Sokat, vagy nem sokat; olvasni kell!
Plinius
A betűk képesek némán átadni nekünk a távollevők mondásait.
Sevillai Szent Izidor: Etymologiae
Íme a mesterek, akik minket bot és virgács nélkül, kemény szavak és harag nélkül, ruha- és pénzadományok nélkül tanítanak. Ha közeledel hozzájuk, nem alszanak, kérdezed őket, mit sem hallgatnak el: ha félreérted őket, nem duzzognak; ha tudatlan vagy, nem nevetnek ki. Azért mindenkinek, aki magát az igazság, boldogság, bölcsesség, tudomány, sőt a hit buzgó követőjének vallja, szükségképpen szeretnie kell a könyveket.
Richard de Bury, Durham püspöke (1344) Philobiblion
A könyv a lélek világossága, a test tükre; megtanít az erényre, és elűzi a bűnt; ő a bölcsek koronája, az utazó kísérője, az otthon barátja, a beteg vigasztalója, a kormányzók társa és tanácsadója, az ékesszólás illatdoboza, gyümölccsel teli kert, virággal ékes rét; ha hívják, jön; mindig készenlétben van, mindig előzékeny; ha megkérdezed, rögtön válaszol; felfedi a rejtettet, megvilágítja a homályosat; balszerencsében megsegít, jószerencsében mérsékletre oktat.
Ismeretlen szerző (kb. a XIV-XV. századból)
Az igazán jó könyvek olvasása olyan, mintha szerzőikkel az elmúlt évszázadok legkiválóbb személyiségeivel folytatnánk egy olyan beszélgetést, amelyben számunkra a lehető legnemesebb gondolataikat tárják fel.
René Descartes
Úgy vegyed kezedbe a könyvet, ahogy az Igaz Simeon vevé karjaiba a gyermek Jézust, hogy hordozza és csókolja. És amint befejezted az olvasást, csukjad be a könyvet, és adjál hálát az Isten szájából származó minden szóért; mert az Úr mezején rejtett kincsre találtál.
Kempis Tamás
A könyvek valamiféle társaságot alkotnak, amelyet mi formálunk magunknak. Mindegyiket egyéniségünk szerint választjuk ki. Akik jó könyveket olvasnak, abban a helyzetben vannak, mint azok, akik válogatott társaságban élnek. Akik rossz, hitvány könyveket olvasnak, olyanok, mint akik rossz társaságba járnak, és akik – legjobb esetben – haszontalanul pazarolják el idejüket.
Montesquieu
A könyvek az igazi „egyenlősítők”. Részeltetik azokat, akik hittel olvassák, az emberiség legnagyobb és java-egyéniségeinek társaságában, szellemi jelenlétében. Nem baj, bármilyen szegény vagyok; nem baj, hogy tehetős kortársaim nem akarnak silány lakásomba lépni: csak ha a fölszentelt nagy írók hajlandók hajlékomat fölkeresni, ha Milton átlépi küszöböm, hogy a Paradicsomról zengjen nekem és Shakespeare, hogy megnyissa szememnek a Képzelet világait és az Emberszív harcait, vagy Franklin, hogy gazdagítson gyakorlati életbölcsességével; ekkor majd nem panaszkodom arról, hogy nincs kellő szellemi társaságom, s művelt emberré válhatok, ámbár az úgynevezett „jó társaság”-ból ki is vagyok rekesztve.
Will. Ellery Channing
Roppant fontos, hogy elsajátítsuk a „nem-olvasás művészetét”, vagyis, hogy ne olvassuk a nagy lármát okozó, születése első – és utolsó – évében több kiadást megélt munkákat. A bolondoknak írt könyvek dicsekedhetnek a legtöbb olvasóval.
Schopenhauer
Csak egyetlenegy módja van annak, hogy elolvassuk, ami jó: ha nem olvassuk, ami rossz – mert rövid az élet.
Schopenhauer
A rosszból sohasem olvashatunk elég keveset, és a jót nem olvashatjuk elég gyakran: a rossz könyv szellemi méreg, megrontja az észt.
Schopenhauer
Néha arról álmodom, hogy amikor felvirrad az Ítélet Napja, s a nagy hódítók és jogászok és államférfiak elnyerik jutalmukat – koronájukat, babérjukat, soha el nem porló márványba kitörölhetetlenül bevésett nevüket –, akkor a Mindenható, meglátván bennünket könyveinkkel a hónunk alatt, odafordul Szent Péterhez, s minden irigység nélkül ezt mondja majd: – Nézd csak, ezeknek nem is kell jutalom. Semmit sem tudunk már adni nekik. Szerettek olvasni.
Virginia Woolf
Nincs Múlt, amíg a könyvek élnek.
Bulwer-Lytton
Törvények meghalnak, – könyvek soha.
Bulwer-Lytton
Az emberek meghalnak, de a könyvek nem halnak meg soha.
F. D. Roosevelt
Nem vághatsz neki az életnek, ennek az egyirányú postakocsi-utazásnak még egyszer, ha már véget ért, de ha könyv van a kezedben, mindegy, mennyire bonyolult vagy nehezen érthető, ha befejezted, kívánságod szerint visszatérhetsz az elejére, újraolvashatod, s így megértheted, ami bonyolult, s vele megértheted az életed is.
Orhan Pamuk
Mikor egy könyvet olvasunk, az olyan, mintha mindazt az időt olvasnánk, ami eltelt a könyv írása óta. Ezért fontos a könyv kultuszának ápolása. Egy könyv tele lehet hibával, lehet, hogy más véleményen vagyunk, mint a szerző, de akkor is van benne valami szent, valami isteni, nem a babonás tiszteletből, hanem a boldogság, a tudás keresésének vágyából következően.
Jorge Luis Borges
...a könyvtár nem is arra való, hogy elolvassák, hanem hogy elolvashassák
Németh László
Én először mindig megszagolom
a könyvet, beszívom a képeket és a betűket.
Aztán úgy érzem: én vagyok a mese
és a könyv az olvasó
Ágai Ágnes
Hiszem, hogy amikor valaki könyvet olvas, a fejében megszületik a saját filmje, arcot teremt a szereplőknek, megrendezi a jeleneteket, hallja a hangokat, érzi a szagokat. És pontosan emiatt van az, hogy ha valaki megnézi a filmes változatát egy könyvnek, ami tetszett neki, mindig csalódottan jön ki a moziból, és mindig azt mondja: a könyv sokkal jobb volt.
Paolo Coelho
Nem elég olvasni. Újraolvasni – az összes tanácsadók szerint – fontosabb.
S nem csak a könyvet kell újraolvasni, melynek emléke halványodik vagy, melyet első olvasásra nem értettünk meg tökéletesen: a mondatot is újra kell olvasni, a főnevet, igét és jelzőt is, mely végzetesen meghatároz a könyvben valamit. Mit akar egy könyv? Megértetni magát. De az ilyesmi lassan megy, majdnem olyan lassan és bonyolultan, mint az életben. Házastársaknak néha évtizedekre van szükségük, míg egyik végül meg tudja értetni magát a másikkal. A könyvek is nehézkes ismerősök.
Nem elég katalógus, divat vagy hagyomány szerint olvasni; ösztön szerint kell megkeresni a könyvet, mely – nekünk, személyesen – mondhat valamit. Rendszeresen kell olvasni, úgy, ahogy alszik, étkezik, ahogy szeret és lélegzik az ember. A könyvek, mint az emberek, csak akkor adják ide titkukat, bizalmukat, ha te is átadod magad nekik.
Nem szeretek másféle könyvet olvasni, csak olyat, mely az én tulajdonom. Nem elég a gondolatot, ismeretet birtokolni, melyet a könyv tartalmaz. Legyen enyém – feltétlenül, mint ahogy a szeretőt akarják – a könyv is, a gondolat földi porhüvelye.
Márai Sándor: Ég és Föld: Olvasni
Forrás: wikidézet

Arisztotelész Idézetek

Arisztotelész görög tudós, filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. Már az ókorban híressé vált nemcsak filozófiai művei miatt, de a kiemelkedő tehetségű makedón hadvezér és  despota, Nagy Sándor nevelőjeként is.
Metafizika
(Halassy Nagy József ford.)

• Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra.
  • (I. könyv 1. f.)

• Általában annak, hogy tud-e valaki valamit vagy sem, a tanítani tudás a jele.
  • (I. könyv 1. f.)

• S mi mégis azt hisszük, hogy a tudományban több az ismeret és a gyakorlati hozzáértés, mint a tapasztalatban, és bölcsebbnek tartjuk a tudósokat, mint a gyakorlati tapasztalat embereit, ... és pedig azért, mert a tudós tudja az okot, a gyakorlati ember meg nem. A tapasztalat emberei ugyanis tudják a micsodát, de nem tudják a miértet - az elméleti tudósok pedig a miértnek és az oknak ismerői.
  • (I. könyv 1. f.)

• Így érthető, hogy csak miután a gyönyörűségre vagy az életszükségletekre irányuló mesterségek feltalálása készen volt, akkor találták föl azokat a tiszta tudományokat, melyek sem erre, sem azokra nem vonatkoznak, és pedig először azokon a helyeken, ahol volt az embereknek ráérő idejük. Ezért fejlődtek ki pl. a matematikai szakismeretek először Egyptomban, mert ott volt elég szabad ideje a papi törzsnek.
  • (I. könyv 1. f.)

• Az igazság kutatása egyrészt nehéz, másrészt könnyű. Jele ennek, hogy bár senki nem ragadhatja azt meg méltóképen, nem is tévesztheti el teljesen, hanem kiki tud valami helyeset mondani. S ha így az egyes ember semmivel vagy csak nagyon kevéssel járul is hozzá az igazsághoz,valamennyiök összefogásából mégis egy csomó tudás születik meg.
  • (II. könyv 1. f.)

• Mert ahogy viselkedik az éjjeli madarak szeme a napfénnyel szemben, úgy viselkedik a mi lelkünkben az értelem mindazokkal szemben, amik a természetüknél fogva a legszembetűnőbbek.
  
  • (II. könyv 1. f.)

• A tudományos előadásokat a hallgatók elmealkatához mérten jó tartani. Azt kívánjuk ugyanis, hogy egy tárgyról úgy beszéljenek előttünk, ahogy megszoktuk, s ami ettől eltér, azt nem tudjuk ismereteink közé beilleszteni, sőt a szokatlanság miatt megértését nehéznek és idegenszerűnek fogjuk találni. Mert csak a megszokottat könnyű megérteni, amire elő vagyunk készülve.
  • (II. könyv 3. f.)

• Aki kételkedik, olyan, mint a lekötözött ember: egy tapodtat sem tud tovább haladni.
  • (III. könyv 1. f.)

• Tény, hogy ugyanaz a dolog, ha megízlelik, az egyik embernek édes, a másiknak meg keserű. Ha már most mindenki beteg vagy bolond volna és csak ketten hárman lennének egészségesek vagy józan eszűek, az utóbbiakat tartanánk betegeknek és bolondoknak és nem az előbbieket.
  • (IV. könyv 3. f.)

[szerkesztés] Egyéb

• Mindig az elsőt kedveljük jobban.
  • Politika, VII. könyv, 1336b.
• S ámbár az igazság és a barátság egyaránt drága nekem, szent kötelesség elsőbbséget adni az igazságnak.
• Vizsgáljuk meg, hogyan viszonyulnak egymáshoz a lehetséges és nem lehetséges, az esetleges és nem esetleges, meg a lehetetlen és szükségszerű tagadásai és állításai. Mert bizony vannak itt nehézségek.
  • Herméneutika 12. fej., §1
• Nos, amik a beszédben elhangzanak, lelki tartalmak jelei, amiket pedig leírunk, a beszédben elhangzottak jelei. És mint ahogy nem mindenkinek az írása azonos, úgy a beszéde sem. Viszont a lelki tartalmak, amelyeknek ezek közvetlen jelei, mindenkinél ugyanazok; s ama dolgok, melyekről e tartalmak képet adnak, szintén ugyanazok
  • H. 1. fejezet
• Így van ez a lélekkel nem rendelkezõ dolgok esetén is: némelyik valóban ezüstbõl vagy aranyból készült, másokról csak az érzékeink sugallják ezt, például a bádogból készült dolgok ezüstnek tûnnek, vagy a sárga fémbõl készültek aranynak. Ugyanígy, néha valódi az érvelés és a cáfolat, néha pedig nem, és csak a tapasztalatlanságunk mutatatja õket valódinak, mivel a tapasztalatlanok csak távolabbról tudják szemlélni ezeket a dolgokat. [...] Hiszen lehetetlen egy beszélgetésben a tárgyalt dolgokat szerepeltetni, hanem ehelyett a neveiket mint szimbólumokat kell használnunk, és feltételezzük, hogy ami a nevek között következik, az a dolgok között is következik; ugyanúgy, mint ahogy a számítások eredményeit is a számolótáblák alapján tételezzük fel. De a nevek és a dolgok esete nem azonos. Hiszen a nevek végesek, és így van ez a lehetséges kifejezések összességével is, míg a dolgok száma végtelen. Elkerülhetetlen ezért, hogy több jelentése legyen ugyanannak a névnek. [...] A vitákban azok, akik nincsenek eléggé tisztában a nevek erejével, elvétik mind saját érveiket, mind másokét. Így aztán, és számos késõbb említendõ okból is, léteznek valódinak látszó, ám hamis érvek és cáfolatok. Márpedig néhány embernek jobban megéri, hogy bölcsnek tûnjék annak ellenére, hogy valójában nem az; mint hogy valójában bölcs legyen annak látszata nélkül. Hiszen a szofista tudománya abban áll, hogy bölcsességet színleljen valódi alap nélkül, és a szofista pénzt keres látszó és valótlan bölcsessége segítségével.
  • Sz.cáf. 1.1

Arisztotelész (Raffaello: Athéni iskola c. festménye) (részlet)

• Bizony nehéz ezekről a kérdésekről határozottan nyilatkozni, amíg ismételten meg nem vizsgáltuk. De talán mégsem hasztalan, hogy az egyes esetekben a nehézségeket is fölvetettük.
  • Kategóriák 7. fej. zárósorai
• Nyilván kellő befejezéshez ért az, amit magunk elé tűztünk, de nem szabad elfeledkeznünk arról, ami e tanulmányokat illetően történt. Valamennyi felfedezésnél ugyanis a korábbi munkák eredményeit, amiket másoktól vettek át, részletekben előre vitték azok, akik később átvették őket. Ami azonban ezt a tanulmányt illeti, nem lehet mondani, hogy egy része már előbb ki volt dolgozva, más része pedig nem, hanem egyáltalán semmi sem volt meg belőle. Mert a civakodó érveléseket pénzért tanító mesterek nevelési eljárása hasonló volt Gorgiász módszeréhez: egyesek ugyanis retorikai, mások kérdés-felelet alakjában szerkesztett beszédeket adtak megtanulásra, melyekről ezek is, azok is azt hitték, hogy legtöbbször ilyenekbe sodródnak bele a két vitázó érvelései. Ezért aztán gyors, de tudománytalan volt az a képzés, amit a tanítványaiknak adtak. Mert bár nem a művészetet, hanem a művészet termékét nyújtották, úgy gondolták, hogy nevelnek, mintha csak valaki, aki megígérte, hogy olyan tudáshoz juttat, amely megszünteti a lábfájást, a cipészmesterséget már nem tanítaná, sem pedig azt, hogy honnan szerezhet valaki ilyen tudást, ellenben mindenféle lábbeli sok fajtáját adná neki,; az ilyen ember segítséget nyújt ugyan a szükséglet tekintetében, de a művészet nem ad át. Továbbá a retorika körében sok minden volt, amit róla régen elmondtak, de a következtetések kérdésében eddig egyáltalán semmivel sem rendelkeztünk, hanem hosszú ideig gyakorlatias kutatással fáradoztunk. Ha tehát megfigyeléseitek alapján vizsgálódásunkat az ilyen kezdeti helyzethez képest – összehasonlítva a többi, hagyományozás útján kifejlődött tudománnyal – kielégítőnek tartjátok, úgy valamennyietekre vagy hallgatóinkra csak az marad, hogy bocsássanak meg, ha fejtegetéseinkből valami kimaradt, s legyetek nagyon hálásak a benne lévő felfedezésekért.
• Forrás:Wikidézet

Henry Ford Idézetek

Henry Ford  amerikai üzletember, a Ford autógyártás megalapítója, a futószalagos tömeggyártás atyja, feltaláló.

• A valóságban nem a munkaadó fizeti a béreket, hanem a termék, a vezetés pedig szervez; úgy szervezi a termelést, hogy a termékek képesek legyenek fizetni.
• A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen.
• Nem építhetsz hírnevet arra, amit csak a jövőben fogsz elvégezni.
• Ha a pénz jelenti számodra a függetlenséget, soha nem éred el. Az egyetlen igazi biztonságot, amit egy ember elérhet az életben a felhalmozott tudás, tapasztalat és képesség jelenti.

• Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézőpontját és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nemcsak a sajátunkéból.
• Attól a versenytárstól kell félned, amelyik egyáltalán nem foglalkozik veled. Csinálja a dolgát, méghozzá egyre jobban és jobban.
• Akárki, aki abbahagyja a tanulást, öreg, legyen bár 20 vagy 80 éves. Akárki, aki folyamatosan tanul, fiatal marad. Az élet legnagyobb dolga az, hogy az eszedet fiatalon tartsd.
• Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit rendelnek.
• A megfelelő bér nem a legalacsonyabb összeg, amiért egy ember még hajlandó dolgozni, hanem az a legmagasabb összeg, amit a vásárló még tartósan meg tud fizetni.

• Ha befektetsz egy dollárt, arra használd a másikat, hogy mindenki tudomást szerezzen róla.
• A sikeres ember az alatt az idő alatt halad előre, amit mások elpazarolnak.
• A kacsák csendben rakják le a tojásaikat, a tyúkok kotkodácsolnak, mint az eszeveszett. És mi a következmény? Az egész világ tyúktojást eszik.
• A legtöbb ember több időt és energiát fordít arra, hogy kerülgesse a problémákat, mint arra, hogy megragadja és megoldja őket.
• Aki azért nem költ reklámra, hogy pénzt takarítson meg, az ennyi erővel az óráját is megállíthatná, hogy időt takarítson meg.
• Kudarcaink tanulságosabbak, mint sikereink.
• A siker annyit jelent, hogy az ember épp azokkal a képességekkel rendelkezik, melyekre egy adott pillanatban szükség van.

• Semmi sem különösen nehéz, ha kis munkákra osztod.
• Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz.
• Az akadály az a rémisztő dolog, amelyet akkor látunk, ha levesszük szemünket a célról.
• Forrás:wikidézet

La Fontaine Idézetek

Jean de La Fontaine (Château-Thierry, Champagne), 1621. július 8. – Párizs, 1695. április 13.) francia író és költő.
A királyfi Ö Fenségéhez
(részlet)

       La Fontaine előszava a Mesékhez

Éneklek hősöket, akiknek Aesop: atyjuk,
s csak mese bár, ahogy él s tesz-vesz itt csapatjuk,
de mindig színigazra int, oktat az ének,
amelyben minden, még a halak is beszélnek.
És mind hozzánk, nekünk szól s úgy beszél minden állat,
hogy szavuk minden ember tanulságára válhat.

(Kozma Andor)

A tücsök meg a hangya
(részletek)

A tücsök dalolt egyre, bár
izzott a nyár,
úgyhogy mikor jött a komor
tél, része gond volt és nyomor:
még egy picinyke kis darab
legye, vagy férge sem maradt.

(Kosztolányi Dezső)

....
Nem jó kölcsönző a Hangya, -
nézzük el e kis hibát, -
a hitelkérőnek monja:
"Míg meleg vplt, mit csinált?"
- "Éjjel-nappal énekeltem,
hallgattak, mit nótafát."
- "Énekelt? No jól van, lelkem,
most táncoljon! Rajta hát!"

(Vikár Béla)

A beteg oroszlán meg a róka
(részletek)

"Ha nézem itt a homokon
elmenni nem tudok e kúsza nyomokon,
mind arra tart, hol az oroszlán odva,
egy sem tér vissza bizakodva.
Ez megrendíti szíveinket,
mentsen fel Ő Felsége minket.
Köszönjük kegyes írását nagyon,
el is hisszük, hogy jóba fárad,
de barlangjába csak bemenet vagyon,
és nem látjuk, hol a kijárat."

(Kosztolányi Dezső)

A kocsi és a légy
(részletek)

Majd jő egy légy és mint isten remeklett
csodája zümmög a lovak körül,
csípi is őket s végtelen örül,
hogy megindítja a kocsit,
a kocsis orrán, meg a rúdon szálldos itt.
...
 Sok ember így sürög-forog szüntelen,
kéretlenül mindenbe belecseppen,
csak hátramozdít, míg a buzgót adja,
s a többieket dolgozni se hagyja.

(Kosztolányi Dezső)

A hegy, amely szült
(részlet)

            A hegy vajúdik s bőg, sikongat,
            hogy majd beléreped a fül.
            Várják. a hangokhoz mérten hátha szül
            várost, Párizsnál is nagyobbat.
            S aki a jajra odasietett,
mind látja: szült a hegy, de csak egy - egeret.

(Vikár Béla)

Grandville (11803-1847) illusztrációja.

A holló meg a róka
(részlet)

Holló úr ült a fatetőn,
csőrébe sajt volt, jókora,
s kit a jóiillat csalt oda,
a róka szólt hízelkedőn:
"Á, jónapot, te drága holló!
Mi szép vagy4 nincsen is hozzád hasonló!
Nem tódítok, de hogyha hangod
olyan, mint rajtad ez a toll, ó
akkor a madarak között első a rangod."

(Kosztolányi Dezső)

A vízbe fúlt asszony
(részlet)

Én sohsem tartok azzal, aki azt fújja. semmi,
            csak egy nő fúlt vízbe. Nem,
nagy kár az, vallom én, és rászolgált e nem,
hogy szánjuk, hisz' oly édes ővelük enyelegni.

(Vikár Béla)

Az ereklyevivő szamár
(részletek)

           Egy csacsi ereklyét cipel
           s azt képzeli: neki hajt ki-ki térdet;
ahogy neki szól zsolozsma és tömjén és dicséret...
A gőg majd fölveti, e hit úgy tölti el.

...
          Elöljáró is így jár némelyik:
ha üresfejű, csak talárját tisztelik.

(Vikár Béla)

A fösvény aki elvesztette kincsét
(részlet)

Csak úgy miénk, amink van, ha élünk is vele.
Nos, kérdem, aki oly szenvedély dőre rabja,
hogy koldusul kuporgat, garast garasra rakva,
tán többet ér el, mintha semmit sem gyűjtene?
Hisz lám, Diogenész, akár ez, ugyanoly dús;
a fösvény meg akár Diagonész, oly koldus!

(Vikár Béla)

Az öszvér, aki származásával henceg
(részletek)

Prépost öszvére volt egy Öszvér valaha,
            s nemesi gőgje akkora,
            hogy valahányszor, csak tehette,
            anyját a Kancát emlegette.
....
Végül, vénségire, malomba robotolt,
s eszébe ott jutott, hogy Szamár apja volt.
            Ha a balsors csak annyit ér,
            hogy egy bolond így észretér,
            mindig van ok így szólani:
            volt benne jó is valami!

(Zempléni Árpád)

Madame de Montespannak
(részlet)

Ajándék a mese, égiektől való,
            avagy, ha ember adománya,
oltárt is érdemel ily kincsosztogató!
            Lelkes hálánk hirdesse, áldja
            istenien bölcs nagynak azt,
ki e földön mesevirágot fakaszt.

(Vikár Béla)

A házsártos asszony
(részlet)

Ha igaz, hogy a Jóval mindig társul a Szép,
            holnaptól asszonyt keresek feleségnek.
De mert válás sem újság a nők között semmiképp,
s mert csodabájú testben sem mindig szép a lélek,
            sőt, mert a kettő ritkán egyesül,
hát mégsem keresek, s ne rójják vétkemül.
Hisz láttam sok hyment egyik sem csábított el.
           S halandók közt ha egynegyednyi rész
e nagy kockázatot mégis vállalni kész,
ily mersz útján a másik negyed csak bánatot lel.

(Vikár Béla)

Zig Ziglar Idézetek

Eredeti nevén Hilary Hinton Ziglar, 1926-ban született amerikai szerző, értékesítő, motivációs tréner.A ma élő egyik legismertebb amerikai eladástechnikai szakértő és tanítómester.

Mutass nekem egy hálátlan, de mégis boldog embert.

Amit a cél elérésével kapunk közel sem olyan fontos, mint amivé válunk, amíg azt elérjük.


Bármit megkaphatsz az életben, amit csak akarsz, ha eleget segítesz másoknak megkapni azt, amit akarnak.

A barátod az, aki mindent tud rólad, és mégis szeret.

Ha megteszed mindazt, amit meg kell tenned, amikor kell,
eljön a nap, amikor megteheted mindazt, amit szeretnél, amikor szeretnéd.

Ha példát mutatsz, nem kell szabályokat felállítanod.

Én olyan optimista vagyok, hogy egy csónakkal elindulnék Moby Dick után, és még tartármártást is vinnék...

Szólások-mondások Idézetek

 Kutyás szólások

A kutya se ugatja: Senki nem emlegeti, nem hiányzik senkinek.

Bizonytalan, mint a kutya vacsorája: Nem lehet tudni, lesz-e belőle valami.

Egyik kutya, másik eb: Egyformán rossz mind a kettő.

Megszokta, mint a kutya a verést: Meg se kottyan neki a szenvedés, annyira megedzették a bajok.

Mintha a kutya szájából húzták volna ki: Gyűrött, rendetlen ruhadarab.

Olyan, mint a kivert kutya: Elhagyatott, társtalan, nyomorult.

Se kutyája, se macskája: Semmije, senkije nincsen.

Úgy megbánta, mint a kutya, amelyik kilencet kölykezett: Keservesen megbánta.

Úgy bánik vele, mint a kutyával: Durván bánik valakivel.

A kutyának is jobb dolga van: Nagyon rossz dolga van.

Akár a kutyának beszélnének: Nem fogad szót.

A kutyának sem kell: Senkinek sem kell.

Jön még kutyára dér! Majd megjárja még!

Fáradt mint a kutya: Nagyon fáradt.

Itt van a kutya elásva: Ez a dolog lényege.

Kutya baja: Nincs semmi baja.

Kutya meg a mája! Bosszankodás kifejezésére.

Kutyába se vesz valakit: Nem becsüli.

 

Forrás:http://istentenyeren.blogspot.com/2008_10_12_archive.html