Ahhoz, hogy valós képünk legyen önmagunkról, szükségünk van egy (egy-két) kutyára, aki imád és felnéz ránk és egy (egy-két) macskára, aki lenéz minket...
Egy borongós délelőttön úgy döntöttem nem megyek be dolgozni, mert tudtam, hogy ez az a nap, amikor túl kell esnem rajta. A kutyánkat Rockyt el kellett altatni: valaha oly erős testében egyre terjedt a kór, és minden erőfeszítésünk hiábavalónak bizonyult, hogy meggyógyítsuk szeretett boxerünket-a betegség úrrá lett rajta. Emlékszem, amikor behívtam a kocsiba...mennyire szeretett autókázni! De ezúttal mintha érezte volna, hogy ez az út más lesz. Órákig jártuk a várost, mindenféle csip-csup ügyet elintéztem, csak hogy ne kelljen a rendelőbe menni, de lassan már nem halogathattam tovább a dolgot. Miközben a csekket töltöttem ki az "altatás" díjáról, a szememet elárasztották a könnyek, és úgy összemaszatoltam a lapot, hogy a csekk szinte olvashatatlan lett. Rocky négy évvel azelőtt került hozzánk, nem sokkal fiam, Robert születése előtt. Mindannyian nagyon szerettük, de kiváltképp a kis Robert. Sajgó szívvel indultam haza. Rocky máris nagyon hiányzott. Robert elém jött és megkérdezte, hol van a kutyánk. Elmagyaráztam neki, hogy Rocky most a mennyországban van. Elmeséltem neki, hogy nagyon beteg volt, és most már boldog, és ahol most van, ott mindig kedvére szaladgálhat és játszhat. Négyéves fiam egy darabig hallgatott, majd tiszta kék szemével rám nézett. Arcán ártatlan mosollyal Az ég felé mutatott és közölte: - Most ott van fent, ugye apa? - Nagy nehezen bólintottam, azzal gyorsan bementem a házba. A feleségem csak egyetlen pillantást vetett az arcomra, és csendesen sírdogálni kezdett. Aztán megkérdezte, hol van Robert, én pedig kimentem, hogy megkeressem. Az udvarban szaladgált, miközben egy jókora botot dobált a levegőbe. Megvárta, amíg leesik, majd újból feldobta, egyre magasabbra és magasabbra. Amikor megkérdeztem, mit csinál, magától értetődő hangon közölte:
-Rockyval játszom, apa...
Végre hazaérsz. Kutyád nyakadba ugrik.
- Hol jártál eddig? Oly sokáig elvoltál!
Hiányoztál, hiányoztál, hiányoztál!
Szeretlek, szeretlek, szeretlek!
Mi van a szatyrodban? Ugye az enyém?
Juj, hadd nyaljalak gyorsan fülön!
Hamm, most egy picit megrágom a kesztyűdet.
De jó! Itthon vagy végre!
A kutya nem tesz különbséget, ha egy értelmes vagy, ha egy fogyatékos gyerek simogatja meg.
Egy jól nevelt kutya nem tesz rá kísérletet, hogy rávegyen, oszd meg vele az ebéded. Egyszerűen csak olyan bűntudatot ébreszt benned, hogy képtelen vagy jóízűen enni.
„A legfőbb oka annak, hogy a kutyák ilyen rövid ideig élnek, az emberi faj iránti könyörületességben gyökerezik. Hisz mennyit szenvedünk egy kutya elvesztése iránt érzett fájdalmunkban tíz vagy tizenkét évi ismeretség után... Képzeljük el, mit éreznénk, ha kétszer ennyi idő után vesztenénk el őket!”
„A kutya nemesebb lény mint az ember. A kutya hűséges, önfeláldozó és mindenek előtt feltétel nélküli szeretete a leirigylésre méltóbb tulajdonsága amit az ember soha nem tudhat magáénak."
„A kutya az egyetlen a világon, aki jobban szeret téged saját magánál.” Charles Darvin
”A kutya jobb ,mint egy feleség:
kevesebbet eszik,
kevesebbet iszik,
és már bundája is van.”
”A macska vendég a háznál.
A kutya családtag.”
Mások nevezzék csak
gyöngeségnek az állatszeretetet,
gúnyoljanak ezért
- te sétálj csak nyugodtan
a kutyáddal.
Jó társaságban maradsz,
s Isten is tudja ezt. Márai Sándor
”Ne szégyelld te azt,
hogy szereted az állatokat.
Ne röstelled, ha egy kutya
közelebb van a lelkedhez,
mint a legtöbb embert,
akit személyesen ismersz." Márai Sándor
„A kutyám jön, hogy kitöltse a hűtlen barátok által hagyott űrt a szívemben. Nincs benne irigység, rosszakarat vagy gyűlölet. Nem árulja el a titkaimat, nem lesz féltékeny a sikereimre és nem leli örömét a bánatomban.”
Az ember se nem angyal, se nem állat, s a balvégzet úgy akarta, hogy aki angyalnak akar mutatkozni, az állatnak mutatkozik.
Bárcsak megértenék az emberek, hogy az állatok ugyanolyan
kiszolgáltatottak, s ugyanúgy függenek tőlünk, mint a gyerekek; ezt a gyámságot ránk ruházták.
kiszolgáltatottak, s ugyanúgy függenek tőlünk, mint a gyerekek; ezt a gyámságot ránk ruházták.
Nincs a világon jobb lélekgyógyász az arcunkat nyalogató
kiskutyánál.
kiskutyánál.
Azt mondják, hogy szeretetet és barátságot vásárolni nem lehet... Pedig elég, ha egy kutyát vásárolsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése